Irigykutya

„Megdöglött a tehenem, dögöljön meg a szomszédé is…” Igen, valahogy így szól a mondás… Sajna, az utóbbi időben nem egy embernél vettem észre ezt a gondolkodásmódot. Vannak embereket, akiket amikor meglátok, akkor megsajnálok. Ott van szegény, látom, hogy szomorú, nem nagyon szeretik, le van verve, és átfut az agyamon, hogy szívesen segítenék neki. Aztán minél jobban megismerem őket, annál inkább rádöbbenek, hogy az ilyenek nagy része nem is érdemelné meg a segítséget, és talán nem is véletlen, hogy abba a helyzetbe kerülnek, amibe most vannak. Egy cseppet sem fura, hogy mindig velük történik valami? Nem fura, hogy mindig mindenki csak őket bántja? De még az sem furcsa, hogy velük mindig mindenki olyan igazságtalan? Nos, ha nem egy gagyi filmről van szó, akkor jobban eltöprengenék ezen. De mivel tudom, hogy ez nem egy film, és ilyen sok zavaró körülmény is csak kivételes esetben történik meg valakivel, ezért már más a helyzet.
Igen, ezek elég gonosz mondatok, de csak egy kicsit is gondoljunk már bele! Vannak, akik a saját keserűségüket és csalódásukat másokban élik ki., és örök világfájdalmukkal üldözik a körülöttük élőket. Az ilyen emberek a szemedben először olyan kedves, elesett valakik. Csupa jót mondanak rólad, de a hátad mögött már más a helyzet. Amint tehetik, rögtön kibeszélnek, a lehető legkárörvendőbbek, és nagyon bosszantja őket, ha valamit sikerül náluk jobban csinálnod. Meglehetősen kétszínűek, hisz amint problémájuk van, rögtön megkeresnek, és sírnak neked, mert magukért sem képesek rendesen kiállni. Akkor miért várnád el, hogy majd érted is kiállnak, ha a helyzet úgy adódik? Mi a garancia arra, hogy ők majd veled lesznek, ha te is nehéz helyzetbe kerülsz?
Ezek után ne mondd, hogy nem gondolkodsz el azon, hogy többet szóba sem állsz az illetővel, és már bánod is, hogy te még segíteni akartál rajta. Egy idő után magadban már egy kicsit többre értékeled azt is, aki nyíltan, előtted mer szembekerülni veled, mint azt, aki csak a hátad mögött ilyen kemény.Ellenük tényleg nincs jobb ellenszer, mint az, hogy sose tárulkozz ki előttük! Ameddig ők nem látják be, hogy nekik kell változni, addig csinálhatsz akármit, maximum csak hosszú, és nagyon nehéz munkával érhetsz el bármit is. De ezt is ki tudja, mennyire fogják értékelni, és közben hányszor fognak megbántani? Persze, nem kell nekünk még szívtelenebbül viselkednünk velük, mert az sem segít.
Egy a fontos, vigyázzunk velük!