Ameliehez

Ma netezés közben találtam egy fórumot. Egy férfi írt benne magáról. Én a fiatalkori bejegyzéseit olvastam. Tény, hogy nagyon jó stílusban és érdekes történeteket írt le, de nekem leginkább maga a nyíltság és a közvetlenség lepett meg. Vajon én fogok-e tudni valaha így írni a blogomba? Ezért gondoltam egy hozzám nagyon szorosan fűződő dal történetéről fogok írni. Nyugi nem arról ki és miyle körülmények között szerezte, kik működtek közre, mennyire egyszerű a szövege (aminek itt a fordítása kicsit finomítva, átírva) és mégis mennyire szép.

Szóval, az a dal, amit beraktam, az számomra nagyon sokat jelent. Maga az énekesnő is. Lassan másfél éve ajánlották először a Leaves’ Eyes nevű norvég bandát. De amikor meghallgattam, csak kikerekedett szemekkel ültem a monitor előtt. „Ezt komolyan gondolták? Ezt a macskanyekergést? Ezt a csajt én simán leéneklem.” Kavarogtam bennem ilyen gondolatok és a CD-t félreraktam.
Aztán eltelt félév. Unatkozva ültem, mert semmi olyat nem találtam, ami tetszett volna és akkor gondoltam „kapjon még egy esélyt”. És beraktam a lejátszóba. Ami akkor bennem kavargott azt nehéz lenne leírni. Hirtelen több, mint megszerettem a bandát és le is szedtem az első albumuk. Pontosabban: ELMENTEM A LEGKÖZELEBBI CD BOLTBA ÉS MEGVETTEM AZ ÖSSZESET!!! :D Aztán a többit is hozzá. Liv hangjába valahogy akkor és így szerettem bele.
Utána eltelt pár hónap, amikor egyik éjszaka, kissé elkenődve feküdtem az ágyamban, és nem tudtam aludni. Épp a „For Amelie” c. szám szólt. Akkor érintett meg nagyon annak a dalnak a szövege és kezdtem is teljesen beleélni magam. (Tudom, hogy a sírásnak rengeteg jótékony hatása tud lenni, de alapvetően nem vagyok az a sírós fajta, nagyon sokáig el tudom fojtani ami bánt.) Kevés olyan zene van, ami ilyen érzelmeket váltott ki belőlem, ez volt az egyike azoknak. Nem tudom, ahányszor azt a dalt hallom, mindig érdekelne ki is lehetett az az Amelie? Gondolom Liv, csak nem egy lányhoz írhatta ezt a dalt (vagyis inkább remélem …). Mert a hozzá íródott dalokat nagyon szeretem.
A harmadik ilyen emlékem az volt már a többi szólóprojektjéből gyűjtögettem számokat. (azokat igen nehéz beszerezni) Az egyik ilyen CD-t ugyanis egy olyan valaki adta nekem, akit nagyon szeretek. (És akire anno a For Amelie hallgatása közben is gondoltam) Már csak azért is lett különleges ez az album és ezért is van rajta mai napig az MP4emen, pedig már rongyossá hallgattam.

Röviden (az már megint nem jött össze) ennyi. Most pedig itt a dalszöveg magyarul (kissé belekontárkodva) és egy klip, amin ez látható.

Ameliehez

Miért nem érzel irántam
Miért nem foghatom meg a kezed?
Sosem mondtál olyat, hogy elhagysz
és tudom, hogy valahol most is vagy.

Támogattalak
Mindig mikor padlón voltál
Abbahagytad a sírást
Mikor veled voltam … de …

Miért nem szeretsz?
Elég velem maradnod
Most mond meg őszintén,
A szívedben ugyanazt érezted?
Mindent elhagytam
Az álommal együtt rólad és rólam

Támogattalak
Mindig mikor padlón voltál
Abbahagytad a sírást
Mikor veled voltam … de …

Megtöltötted a szívem
A bájoddal és a reménnyel
Különbözőek vagyunk, habár
Csak épp olyanok voltunk, mint a víz a homokban

Miért nem érzel irántam
Miért nem foghatom meg a kezed?
Sosem mondtál olyat, hogy elhagysz
És tudom, hogy valahol most is vagy.

Támogattalak
Mindig mikor padlón voltál
Abbahagytad a sírást
Mikor veled voltam … de …

Közel tartottalak magamhoz
Mikor összeomlottál
És most szétszakítottad az összes álmom
És kimondhattad „ég veled"

/Leaves' Eyes: For Amelie/