Ártatlanság földje

Egy nap Éva engedett a kísértésnek és levette az almát a fáról, amit meg is kóstolt. Utána adott belőle Ádámnak is. Ekkor furcsán érezték maguk. Ami eddig természetes volt számukra az zavaró lett hirtelen. Tettükre hamarosan Isten is rájött és kiűzte őket a Paradicsomból. Ezután szembesülniük kellett az élet nehézségeivel és a saját lábukon kellett megállniuk…

„Vissza akarok térni oda, ahol
Mindenben hittem és nem tudtam semmit”

Mindenki egyszer eljut arra pontra, amikor hirtelen ráébred, hogy az egyetlen személy, akire tényleg mindig számíthat, az önmaga. Gyerekként mindig van, aki vigyáz ránk, aki próbál minket megóvni a problémáktól és elhitetni velünk, hogy nincs semmi baj. Ameddig hihetünk a mesékben, az álmainkban.
Az első, egyik legfurcsább ébredés az, amikor egy lány rájön, hogy a szőkeherceg vagy a kedvenc énekese nem fog bekopogtatni a szobája ajtaján és nem viszi el őt, hogy ezek után boldogan éljenek. A fiúk esetében az egész leginkább annyiban különbözik, hogy ők a hosszú combú, nagymellű playboy nyuszira várnak. :D
Ehhez hasonló érzés az is, amikor kénytelenek vagyunk szembesülni azzal, hogy álmaink szakmája elérhetetlen számunkra, hisz nem a legkönnyebb elhelyezkedni képregény rajzolóként, íróként, színészként. Mikor szembesülünk azzal, hogy mennyire fontos is a protekció. És ha mégis az álmainkat akarjuk követni, akkor azért igenis meg kell dolgozni. Mert amikor tanulunk, akkor mindig van, aki elindít minket, de ha többet akarunk, akkor valamilyen szinten, de „mesterré” kell válnunk a siker érdekében.
És közben számtalan kérdés megfogalmazódik bennünk, amikre nehéz választ adni. Mert rádöbbenünk, hogy a világ milyen igazságtalan, hányszor szenvednek azok, akik legkevésbé érdemelnék meg. Miért azokat sújtja a sors, akiknek már így is elég bajuk van? Miért veszítjük el azokat, akiket szeretünk? Miért van annyi betegség? Miért létezik a távolság? Miért nem sikerülnek mindig úgy a dolgok, ahogy szeretnénk?
Amikor ezeket a kérdéseket felrakjuk, akkor talán az járhat az eszünkben, hogy mennyire rossz embernek lenni, és mennyire jó lenne, ha ez az egész véget érne vagy megint abban az állapotban élhetnénk, mint gyerekként, amikor még minden sokkal gondtalanabb, nyugodtabb. Amikor még megengedhetjük magunknak azt a luxus, hogy naivak legyünk …

Ami a fogatlan boszorkány szívét nyomta ...

Egyik nap csöng a barátnőm telefonja. A pontos beszélgetésre már nem emlékszem, de a csodálkozó majd vigyorgó arcára igen, és az ezt követő nevetésre, amikor elmondta, hogy ki is miért kereste. Az egyik kereskedelmi csatorna délutáni beszélgetős műsorába hívták vendégnek. Mi persze rögtön elkezdtünk nevetni, hogy vagy most kérik meg a kezét nézők százezreinek szemeláttára vagy a párja ex-barátnője akar vele iszapbirkózni…
Nevettünk, hogy ez az egész milyen szánalmas…
És valóban az …
Tegnap láttam pár olyan videót a barátommal, amiben az ilyen műsorok gyöngyszemei voltak láthatóak, és akik azóta webes sztárok lettek. Furcsa, de én ezeket a „sztárokat” egy idő után csak sajnálni tudom. Talán a túlzott empátia beszél belőlem, de nem véletlenül lehetnek ennyire dühösek és mondanak butaságokat, talán az sem véletlen, hogy ennyire primitívek és viselkedhetnek úgy, ahogy. Ki tudja, honnan jöttek és milyen körülmények közül?
Ami pedig rögtön szemet szúrt, hogy a műsorvezetőre mindig úgy néznek, mint valami ki tudja mekkora hatalomra. Mintha ő most bármire képes lenne. Az állítólagos zaklatót egy vékonyka nő talán úgy le tudja teremteni vagy úgy a lelkére tud hatni, hogy ezután többet ne merészkedjen az áldozat közelébe? Vagy ő lesz az, akinek hála a két fiatal úgy dönt, hogy összejönnek és boldogan élnek, míg meg nem halnak? Mert szerintem nem…
De az egész inkább tűnik egy rossz játéknak gyenge szereplőknek. Ki tudja, mennyiért vállalják el, hogy hülyét csináljanak magukból? Hogy tudnak erre valakit rávenni? Pár ezer forint megér annyit, hogy utána rajta nevessenek? De az igazat megvallva, ha a káromkodós fogatlan nő, vagy a sértett szőke lány, esetleg a dühös dundi férfi szembe jönne velem az utcán 90%, hogy nem ismerném meg.
De valahogy azt sosem értettem meg, hogy miért jobb szétkürtölni a problémáinkat? Azzal semmi bajom nincs, ha valaki a hozzá közelállóknak kiönti a lelkét, de azt sosem értettem, hogy miért jó, ha már mindenki tudja azt, ami a mi lelkünket nyomja, és ami csak ránk tartozik.

A szerelem etikája (kiselőadás)

Ez a leírás még anno egy iskolai kiselőadáshoz készítettük az egyik barátnőmmel, VIVIENNEL! A téma aktualitása miatt fel is rakom a blogra, mert szerintem ez egy olyan dolog, ami mindenkit érdekel és amit mindenki szeret érezni. Az előadás felépítése a következő:
- Mi a szerelem?
* Afrika – A szerelem bölcsője
* India – Az erotika bölcsője
* Távol-Kelet – Kifinomult szerelmek
* Közel-Kelet – Rejtett szerelmek
* Észak-Amerika – A szerelem szabadsága
* Dél-Amerika – Szerelmes szappanok
* Görögország – Sappho hazája
* Európa és a keresztény világ
- Hogyan viselkedjenek a szerelmesek, ha nincsenek egyedül?
- Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt?
- Hogy tartsunk meg egy pasit 40 évig?

Jó szórakozást! Akit érdekel, az megtekintheti a következő linket a kiselőadáskor bemutatott képekt és kisvideókat is az alábbi linken:
http://www.youtube.com/watch?v=05hO4Yj9Kso

***

Mi a szerelem?

Kétféle meghatározást hoztunk:

„A szerelem édes méreg,
örvendetes betegség,
kellemes kínzókamra,
kívánatos õrültség,
mézes keserûség,
könnyû teher,
bölcs oktalanság"

„A szerelem egy összetett érzés, a másik ember egész lényére irányuló komplex vonzalom.”

A Föld az Élet bolygója, ezáltal a szerelem bolygója is. Ez a hatmilliárd piciny lélek, aki lakja, ennek a gyümölcseként jött a világra, és ő is ezt keresi élete folyamán, többségük meg is találja. És ha ennyi embert érint, fontos tisztában lennünk a hozzá kapcsolódó erkölcsi felfogásokkal, normákkal, tudnunk kell, hogyan viselkedhetünk ez adott kapcsolatban, mit várhatunk el a másiktól, mennyire közvetíthetjük érzéseinket a „Világ” felé. Mert bár az emberen ilyenkor rózsaszín szemüveg, a világnak viszont szája van.

Nézzük meg közelebbről egy kicsit bolygónkat, lássuk, hogyan vélekednek az emberek a különfélébbnél különfélébb kultúrákban a szerelem etikájáról!

Afrika – A szerelem bölcsője
- A „fekete kontinensre” főképp a természeti vallások jellemzőek
- A legrégibb népek között sok helyen a gyermek születése és a közösülés közötti összefüggést sem sejtették, így a gyermekáldást bálványok, istenek akaratának tulajdonították.
- Kezdetben nem volt szabályozás mindenki mindenkivel mindenhol szabadon érintkezhetett
- Aztán megismerték a vérfertőzést, és korlátozásokat vezettek be
- De még mindig „szabadosak” maradtak az erkölcsök európai szemmel nézve. Nekik viszont ez természetes, ahogy a többnejűség is
- Fekete Afrika 28 országában, még az a hagyomány, amelyet infibulációnak neveznek, amelynek során a serdülőkort még el nem ért lányok szeméremajkait, csiklóját levágják, majd a szüzesség megóvása érdekében a megtartott nagyajkakat összevarrják. Csak a havi menstruációs vérzésnek hagynak egy kis rést. Házasságkötéskor felvágják, hogy a férj számára elérhető lehessen a gyönyör. Ám a nőt megfosztják ettől egy életre, ahogy rengeteg betegségnek is teszik ki ezáltal.
Mi határozottan elítéljük és nem tartjuk etikusnak ezt a módszert.

India – Az erotika bölcsője
A keleti népeknél az erotika jóval nagyobb szerepet játszik. Ez nem csak az éghajlati-vérmérsékleti viszonyoknak köszönhető. Számukra ugyanis a testiség-szűziesség, bűn spirituális fogalomköre mást jelent. Ez majdnem olyan szent és vallásos kinyilatkoztatás, mint Buddha imádata. Legismertebb ilyen keleti iromány a Káma-szútra, ami 64 művészi fogást mutat be, ami a szerelmeseknek el kell sajátítaniuk.

Távol-Kelet – Kifinomult szerelmek
A messzi „Keleten” nagy múltra tekintenek vissza az olyan vallások, amelyek az egymás elfogadását, a nyugalmat, a megbékélést hirdetik. Nagyfokú tisztelet jellemző a többiek iránt, a férfiak tisztelik a nőket. Ez megnyilvánul abban is, ahogy a házasélethez viszonyulnak
A taoizmus szerint például: „A szerelmeskedés igazi boldogságát a két test és két lélek sikeres egybeolvasztása adja, azaz a Jin és a Jang harmóniája. Így a nők számára az igazi kielégülést nem az orgazmus nyújtja, hanem az összeolvadás érzése, átélése. A férfiak számára is sokkal jobb érzéssel jár az egyesülés, mint maga az ejakuláció.”
Ez a felfogás szerintünk példája lehetne a mai világunk önző kultúrájának is.

Közel-Kelet – Rejtett szerelmek
Nagy misztikummal rendelkezik egy európai szemében az iszlám, de legalább ennyi tévhittel is. Az egyik legismertebb a hárem, ami annak ellenére nem túl elterjedt, hogy a vallás engedélyezné. A másik a csador, amit sok nő visel annak ellenére, hogy ma már sok országban nem kötelező. Csupán a hitük miatt teszik ezt. A nőkkel is nagyobb tisztelettel bánnak, mint a Föld számos pontján. Sok néppel ellentétben számukra természetessé vált az előjáték és az orgazmus, és a higéniai előírásokat is szigorúan betartják. Viszont a védekezést, az anális közösülést, és a homosexualitást szigorúan tiltják, utóbbi kettőért nem ritka a halálbüntetés.

Észak-Amerika – A szerelem szabadsága
Az 1960-as ’70-es évek szexuális forradalma és a nők teljesen egyenjogúvá válása, az internet elterjedése sok jó dolog mellett sok rosszat is hozott világunkba: fellazultak a családi és baráti kapcsolatok, ezzel együtt leértékelődtek a férfi-nő viszonyok.
Y Már nincsenek tabuk, nyíltabb emberek nyíltabb életet élnek,
Y terjednek a „hook up” (érzelem nélküli, egyéjszakás ) kapcsolatok
Y egyre többen vállalják fel, és nyíltan hirdetik homoszexualitsukat, aberrált hajlamaikat
Y a média kiárusítja az emberi testet (elsősorban a nőit), lealacsonyítja az örömöket, hirdeti a szabadságot, a „tedd azt, amit akarsz!”-elvet, magasztalja a hűtlenséget, a válást
Y De valóban azt tehetünk a másikkal, amit akarunk? Lélektelen élvezetgépezetek lettünk??
Y Szerintünk nincs így, és nem is szabad bedőlni az ilyen állításoknak. Igenis meg kell őriznünk a szerelem igazi értékét és tisztaságát!

Dél-Amerika – Szerelmes szappanok
Sok a szegény ország, ahol emberek milliói élnek nyomornegyedekben embertelen körülmények között. Itt virágzik a prostitúció, a korrupció és a fegyverek jelenléte is mindennaposnak számít. Ezért is menekülnek, főleg a nők a szappanoperák világába, ahol egy rózsaszín köddel átszőtt, idealizált légkörben játszódnak a történetek. Ezek hatalmas befolyással vannak az emberekre, akik reménykednek benne, hogy az ő életük is olyan lesz, mint a sorozatok főhőseinek.

Görögország – Sappho hazája
A politeista antikvitásban nagyobb lehetõség kínálkozott a szerelmi érzés sokszínűségének átélésére és értelmezésére. A mitológián nevelkedett görögök sok helyen a szerelmet istencsapásnak gondolták, azt tartották, hogy a közösség a szerelmeseket így vagy úgy , de kilöki magából. Erkölcseik a témával kapcsolatban eléggé „szabadosak” voltak, gondoljunk csak az orgiáikra. Feltették a kérdést, hogy : a szerelmet érezhetik-e azonos nemûek is egymás iránt, sõt "katonai szempontból" különösen kedvezõnek tartották, ha a katonák ilyen érzelmeket táplálnak. Sappho verseit olvasva sem jutna elsőre eszünkbe, hogy nőkhöz írodtak.
Bár akkoriban ez természetes volt, mi mégsem tartjuk elfogadhatónak.

Európa és a keresztény világ
Főleg a sötét középkorban a szerelmet bűnnek tartották, magának az ördög eszközének. Ennek oka abban keresendő, hogy Jézus magáról a szerelemről sosem beszélt, csak a házasságról. Egyedüli elfogadott párok, Szent József és Szűz Mária volt, valamint Assisi Szent Fernc és Szent Klára kapcsolata. Később, megjelenik a lovagi költészet, ami valamivel elfogadottabb lesz, és fontossá válnak a lovagi erények. A nő pedig, mint védelmezendő, törékeny, szűzies hölgy képében jelenik meg. A legismertebb lovagi történetek közé tartozik Trisztán és Izolda szerelme, vagy az angolok kedvence, Artur király - Ginevre királyné – Lancelot szerelmi háromszöge.

Hogyan viselkedjenek a szerelmesek, ha nincsenek egyedül?
Amikor valaki szerelmes és van párja, akkor sokkal elfogadóbb tud lenni akkor, ha egy másik, csókolózó párt lát az utcán. Viszont, amikor valaki divatosan kifejezve „szingli” akkor képes ezekben mind csak a rosszat látni. Jórészt az irigység beszél ilyenkor az emberből, viszont abban igazuk van, hogy nem azzal lehet a legjobban bizonyítani a világ és egymás számára az érzéseinket, ha percenként nagyokat „smárolunk”, egymást „tapizzuk”. Az, hogy kettesben ki, mit csinál a szerelmével, az kettejükre tartozik és az az ő magánügyük, ezeket nem illik és nem is ajánlatos kiteregetni.

Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt?
- Nyavalyogjunk és hisztizzünk sokat, esetleg terheljük a saját problémánkkal!
- Hozzuk zavarba mások, (különösen a barátai előtt) előtt
- Tervezgessük az esküvőt, a jövőbeli gyermekeket, hátha jól megijesztjük J
- Legyünk túlzottan bizalmaskodóak a családtagjaival, viszont a barátaival szemben legyünk ellenszenvesek!
- Nyaggassuk hülyeségekkel, várjunk el tőle minél többet! (ajándékok, bókok stb.)
- „Együttlétek” alkalmával hozzuk zavarba!
- Minél több női szeszélynek tegyük ki! A romantikus filmek kötelezőek!
- Ciki ajándékokkal lepjük meg!
- A számára szent tárgyakat dolgokat szentségtelenítsük meg! Olyanra alkalmazzuk, ami az átlagembernek eszébe sem jutna!
- Ha ezek utána probléma adódna közöttünk, avassunk be minél több embert és a problémákat úgy állítsuk be, mintha mi lennénk az ártatlanok!

Hogy tartsunk meg egy pasit 40 évig?
- Szeresd!
- Tiszteld őt magát és a döntéseit
- Légy hűséges hozzá
- Bízz benne, és engedd, hogy Ő is bízzon benned
- Légy hozzá őszinte, bármilyen butaságot is csináltál, vagy ő bármivel megbántott
- Fogadd el Őt olyannak, amilyen, változni csak akkor fog, ha Ő akarja
- Támogasd, hogy melletted a legjobbat nyújtsa, engedd kibontakozni
- Légy vele türelmes
- Fogadd el a családját, a barátait, hisz ő szereti őket
- Mindig legyen elég időd és energiád a kapcsolatotok építésére
- Szerezz örömet neki, mosolyt az arcára
- Próbáld megérteni a problémáit, és segíteni a megoldásukban

Tövishez rózsát

„Akadnak emberek, akik morognak miatta, hogy nincsen rózsa tövis nélkül. Részemről hálás vagyok érte, hogy a tövissel együtt rózsa is jár.”

/Alphonse Karr/

Nemrég olvastam ezt az idézetet és nagyon megtetszett. Az emberek nagy része mindig morog valamiért, bármi is legyen, mindig meg tudja állapítani, hogy: „ez nehéz”, „az élet igazságtalan”, „mennyire szerencsétlenek is vagyunk” (vagy csak az illető az), „esély sincs valamire” stb. stb. stb. Tipikus rossz magyar hozzáállás! Szeretem kicsiny hazánkat, de valljuk be EZ igaz ránk. Szívesen morogunk, nyafogunk, mert hát mindig egyszerűbb tenni, mint cselekedni.
Pedig az életnek jobb a napos oldalát nézni. Ha valamihez már alapból negatívan állunk hozzá, és már dacból sem akarjuk meglátni a benne rejlő jót, akkor kivel szúrunk ki? Leginkább magunkkal. Ki tudja mit hagyunk ki és milyen lehetőséget nem jutunk hozzá?
Valahogy hiszek abban, hogy az életünk folyamán mindenkire várnak feladatok, nehézségek, amiken felül kell emelkednünk, amik a személyiségünket és gondolatainkat formálják. Alapvető dolog, hogy az élet nem fenékig tejfel. Mindenkinek vannak jó és rossz időszakai. De sokkal könnyebb ezeket átvészelni, ha legalább a hozzáállásunk pozitív!

Natasha Bedingfield - Unwritten

A barátaimmal évek óta fellépünk az iskolai gálán valamilyen énekkel. Idén az Unwrittent választottuk. Felvétel a produkciónkról sajna nem készült (ki tudja, lehet, hogy a kívülállók nem így gondolják :D), de a hangosítás amúgy sem volt a legtökéletesebb.

Amúgy szerintem ez egy nagyon aranyos szám, és magasan ez volt az egyik legjobb dal Natasha előző albumáról. ;)

I am unwritten,
Can't read my mind
I'm undefined
I'm just beginning
The pen's in my hand
Ending unplanned

Staring at the blank page before you
Open up the dirty window
Let the sun illuminate the words that
You could not find

Reaching for something in the distance
So close you can almost taste it
Release your inhibitions

Feel the rain on your skin
No one else can feel it for you
Only you can let it in
No one else, no one else
Can speak the words on your lips
Drench yourself in words unspoken
Live your life with arms wide open
Today is where your book begins
The rest is still unwritten, yeah

Oh, oh

I break tradition
Sometimes my tries
Are outside the lines, oh yeah yeah
We've been conditioned
To not make mistakes
But I can't live that way oh, oh

Staring at the blank page before you
Open up the dirty window
Let the sun illuminate the words that
You could not find

Reaching for something in the distance
So close you can almost taste it
Release your inhibitions

Feel the rain on your skin
No one else can feel it for you
Only you can let it in
No one else, no one else
Can speak the words on your lips
Drench yourself in words unspoken
Live your life with arms wide open
Today is where your book begins

Feel the rain on your skin
No one else can feel it for you
Only you can let it in
No one else, no one else
Can speak the words on your lips
Drench yourself in words unspoken
Live your life with arms wide open
Today is where your book begins
The rest is still unwritten, yeah

Staring at the blank page before you
Open up the dirty window
Let the sun illuminate the words that
You could not find

Reaching for something in the distance
So close you can almost taste it
Release your inhibitions

Feel the rain on your skin
No one else can feel it for you
Only you can let it in
No one else, no one else
Can speak the words on your lips
Drench yourself in words unspoken
Live your life with arms wide open
Today is where your book begins

Feel the rain on your skin
No one else can feel it for you
Only you can let it in
No one else, no one else
Can speak the words on your lips
Drench yourself in words unspoken
Live your life with arms wide open
Today is where your book begins
The rest is still unwritten

The rest is still unwritten ...

Farsang, avagy ideje elűzni a telet! (cikk)

Itt a február, ami talán az egyik „legbulizósabb” hónapok egyike. Miért is? Nos, ilyenkor kezdődik a báli szezon, és a különböző farsangi rendezvények is egymás után jönnek. Mivel a farsang hazánkban is nagy múltra tekint vissza, ezért érdemesebb inkább arról beszélni.

Nos, maga a szó a német fasen, faseln szóból ered, jelentése: mesélni, pajkosságot űzni. Az oka ennek a nagy vidámságnak az, hogy a húsvéti időszakot előzi meg. Ugyanis vízkereszt napján (január 6.-án) kezdődik, és a húsvét előtti negyedik napig, húshagyókeddig tart. Ennek az időszaknak a hossza pedig évről évre változik (idén sajna igen rövidre sikeredett :()
A farsangot a világ számos pontján ünneplik. És meglehetősen régóta, hisz a 15-16. századtól kezdve vált általános szokássá. Mai formája a középkori Itáliában alakult ki. De gondolom, a Velencei-karneválról már mindenki hallott. ^_^

Az ünnep célja már akkor is a tél búcsúztatása volt. Ezekben az időkben az emberek a maitól kissé eltérően ünnepeltek. Főleg dramaturgiai játékokat adtak elő és színes maszkokat öltöttek magukra. A legnépszerűbb szereplők a betyárok, mennyasszonyok, koldusok és katonák voltak. Ezután persze jött az evés-ivás, táncolás, ami akár három napig is eltartott. Ugyanis az emberek úgy vélték, hogy bőséges év vár rájuk, ha ilyenkor minél jobban kirúgnak a hámból.
Nálunk az első feljegyzések a farsangi időszakról Mátyás korából származnak. A legismertebbek az ún. téltemetések, amikor egy, a telet jelképező bábút lefejeznek, elégetnek, vagy a vízbe fojtanak. Ezek közül a leghíresebb, az idegenforgalmi szempontból is jelentős busójárás, ami a török megszállás idején alakult ki. Ilyenkor a Mohácson élők ijesztő maszkokat és jelmezeket vesznek fel, majd sötétedéskor tüzet raknak a főtéren, és elégetnek egy szalmabábút, ami a telet jelképezi.
Gasztronómiai szempontból is érdekes megvizsgálni az év ezen részét. Ki ne hallott volna a farsangi fánkról? Ilyenkor az egyik szinte kötelező eledel, aminek pár száz éve mágikus erőt is tulajdonítottak. Például a Szerrémségben azért sütötték, hogy ha nagy vihar jön, akkor az ne vigye el a ház tetejét.
A fiatalság (gondolok itt, főleg a 10 év alattiakra ;)) nagy része napjainkban is szívesen ölt különböző jelmezeket. Manapság már jóval könnyebb dolga van a szülőknek, már nem kell annyit bajlódni a maskarákkal, mint még akár néhány évvel ezelőtt is. A nagyobb bevásárlóközpontokban ugyanis már mindenki kedve szerint döntheti el, hogy mibe fog öltözni idén a gyerek. Talán ez sokak szemében túl "amerikaiasnak" tűnik, de legalább a felnőtteket is megkíméli sok-sok vesződségtől.
Végső soron megállapítva talán most van egy kis időnk arra, hogy a félévi dogák sötét emlékei után, de még a húsvéti készülődés előtt lazítsunk egy kicsit. Végre a szekrényből is elővehetjük a báli ruhát, amit évközben leginkább csak a szekrényben lóg. Szóval szórakozásra fel! :D