2008. február 10., vasárnap

Tövishez rózsát

„Akadnak emberek, akik morognak miatta, hogy nincsen rózsa tövis nélkül. Részemről hálás vagyok érte, hogy a tövissel együtt rózsa is jár.”

/Alphonse Karr/

Nemrég olvastam ezt az idézetet és nagyon megtetszett. Az emberek nagy része mindig morog valamiért, bármi is legyen, mindig meg tudja állapítani, hogy: „ez nehéz”, „az élet igazságtalan”, „mennyire szerencsétlenek is vagyunk” (vagy csak az illető az), „esély sincs valamire” stb. stb. stb. Tipikus rossz magyar hozzáállás! Szeretem kicsiny hazánkat, de valljuk be EZ igaz ránk. Szívesen morogunk, nyafogunk, mert hát mindig egyszerűbb tenni, mint cselekedni.
Pedig az életnek jobb a napos oldalát nézni. Ha valamihez már alapból negatívan állunk hozzá, és már dacból sem akarjuk meglátni a benne rejlő jót, akkor kivel szúrunk ki? Leginkább magunkkal. Ki tudja mit hagyunk ki és milyen lehetőséget nem jutunk hozzá?
Valahogy hiszek abban, hogy az életünk folyamán mindenkire várnak feladatok, nehézségek, amiken felül kell emelkednünk, amik a személyiségünket és gondolatainkat formálják. Alapvető dolog, hogy az élet nem fenékig tejfel. Mindenkinek vannak jó és rossz időszakai. De sokkal könnyebb ezeket átvészelni, ha legalább a hozzáállásunk pozitív!

Nincsenek megjegyzések: