De nehéz elhinni! A mai nap egy éve annak, hogy első soraimat ide bepötyögtem. Akkor is meglehetősen késő volt, akkor is kissé fáradt voltam, de csak megtörtént! Ma már csak nevetek első HotDog-os próbálkozásomon, ami egy hétig tartott, mert a dizájn szörnyű volt, a kitűzők gyűjtése idétlen, nem is beszélve arról, hogy az egész max. egy gagyi népszerűségi versenynek felelt meg. Mert elég hamar rá lehetett érezni, hogy ott írhatok akármiről, az a kutyát nem érdekli, csak a csábos képek és a jópofizás másoknak.
A blogba beleolvasni és visszaolvasni is fura. Alapvetően megállapíthatom, hogy szeretem ezt a webhelyet! Örülök, hogy van valami ami, csakis rólam szól, plusz még azokról, akikről igazán szeretném. Egy hely, ami engem tükröz és azokat a gondolataimat, amiket szóban csak ritkán osztok meg másokkal.
Ez idő alatt meglehetősen sokat tanultam és komolyodtam, mert akárki akármit mondd, de minden nap tanul valamit az ember. Ám minél többet tudok, annál nehezebben értem meg az a dolgok egészét. Egyre gyakrabban csalódom, hol negatív, hol pedig szerencsére pozitív irányban. Mert ha máskor nem is, de amikor sokan támadják az embert és sok az irigy, buta, és gyáva külsős, akkor lehet igazán megtanulni és megérteni a közösségi szellem és a kitartás érzését.
Az utóbbi napok is ezt tükrözik, mióta kénytelenek vagyunk a szalagavatóra készülni. Néha majd kicsattanok az erőmből és akkor úgy érzem, bármire képes vagyok, viszont néha kedvem lenne leülni és bőgni egy sort, és ott hagyni az egészet a csudába. Néha már alig várom, hogy a műsort a szüleim és a barátom is láthassa, és láthassam az arcuk a végén, amikor azt mondják, hogy jól sikerült. Azt is, hogy este kicsit kiengedhessek, és egy picit bulizzak (hiába nem vagyok az a típus, de most jól esne egy kicsit lazítani). Néha eszembe jut az a tipikus vizsgák előtti érzés is, amikor magamban azt kívánom, bár vissza lehetne tekerni az idő kerekét, csak egy picivel is, hogy többet gyakorolhassunk és csiszolhassuk a munkánkon.
De már csak pár nap, és kezdődik! Ígérem, a szalagot megmutatom, most már nem zavar, hogy nem az lett, amit én terveztem és szerettem volna, hogy az legyen. ;)
Visszatérve, végül, de nem utolsó sorban szeretném megköszönni azoknak, akik rendszeresen látogatják az oldalt, és olvasgatják az irományaimat! Ez nagyon jól esik, és ettől nagyon boldog vagyok. Addig pedig boldog szülinapot! Remélem a jövőben is lesz időm, és kitartásom folytatni, és lesznek olyanok, akik szívesen látogatják majd az oldalt! :)
Ui. 1: ma, életemben először rendeltem neten keresztül. Remélem nem szúrtam el semmit, kicsit izgulok, de már alig várom, hogy a kezeimben legyen a kiválasztott termék! Ami persze szép és jó legyen, és örüljön nagyon az, akinek szánom.
Ui. 2: remélem a felső kép tetszik, a barátom csinálta (L)
A blogba beleolvasni és visszaolvasni is fura. Alapvetően megállapíthatom, hogy szeretem ezt a webhelyet! Örülök, hogy van valami ami, csakis rólam szól, plusz még azokról, akikről igazán szeretném. Egy hely, ami engem tükröz és azokat a gondolataimat, amiket szóban csak ritkán osztok meg másokkal.
Ez idő alatt meglehetősen sokat tanultam és komolyodtam, mert akárki akármit mondd, de minden nap tanul valamit az ember. Ám minél többet tudok, annál nehezebben értem meg az a dolgok egészét. Egyre gyakrabban csalódom, hol negatív, hol pedig szerencsére pozitív irányban. Mert ha máskor nem is, de amikor sokan támadják az embert és sok az irigy, buta, és gyáva külsős, akkor lehet igazán megtanulni és megérteni a közösségi szellem és a kitartás érzését.
Az utóbbi napok is ezt tükrözik, mióta kénytelenek vagyunk a szalagavatóra készülni. Néha majd kicsattanok az erőmből és akkor úgy érzem, bármire képes vagyok, viszont néha kedvem lenne leülni és bőgni egy sort, és ott hagyni az egészet a csudába. Néha már alig várom, hogy a műsort a szüleim és a barátom is láthassa, és láthassam az arcuk a végén, amikor azt mondják, hogy jól sikerült. Azt is, hogy este kicsit kiengedhessek, és egy picit bulizzak (hiába nem vagyok az a típus, de most jól esne egy kicsit lazítani). Néha eszembe jut az a tipikus vizsgák előtti érzés is, amikor magamban azt kívánom, bár vissza lehetne tekerni az idő kerekét, csak egy picivel is, hogy többet gyakorolhassunk és csiszolhassuk a munkánkon.
De már csak pár nap, és kezdődik! Ígérem, a szalagot megmutatom, most már nem zavar, hogy nem az lett, amit én terveztem és szerettem volna, hogy az legyen. ;)
Visszatérve, végül, de nem utolsó sorban szeretném megköszönni azoknak, akik rendszeresen látogatják az oldalt, és olvasgatják az irományaimat! Ez nagyon jól esik, és ettől nagyon boldog vagyok. Addig pedig boldog szülinapot! Remélem a jövőben is lesz időm, és kitartásom folytatni, és lesznek olyanok, akik szívesen látogatják majd az oldalt! :)
Ui. 1: ma, életemben először rendeltem neten keresztül. Remélem nem szúrtam el semmit, kicsit izgulok, de már alig várom, hogy a kezeimben legyen a kiválasztott termék! Ami persze szép és jó legyen, és örüljön nagyon az, akinek szánom.
Ui. 2: remélem a felső kép tetszik, a barátom csinálta (L)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése