Csak én :)

Az első bejegyzésen sokat gondolkodtam. Mi is lenne jó? Magam sem értem. Az egyik percben millió dologról írnék, de a következőben kijózanodom és rájövök, hogy vajon lenne-e legalább egy ember, akit érdekelne az, ami miatt itt az ujjam koptatom.

Így kezdjük azzal miért is lett ez a blog címe. Ez is elég lapos téma, de kell valami, ami előrébb visz. Legalább az esélyt adjuk meg...

Kezdjük a legelején…
Tegnap még egy bizonyos Me, Myself and I volt a blog neve. Mi tagadás nem csak jobban hangzik a mostaninál, de egy fokkal talán kevésbé egoistább is. Az ötlet onnan jött, hogy igaz nem vagyok oda Beyoncéért, de ennek a számnak legalább a címe megragadott. Különböző oldalakon már ezer éve használtam. Gondoltam, a blog neve is legyen ez. Miért is ne?
Még 24 óra sem telt el, amikor téma után kutatva unottan beírtam ennek a dalnak a címét az egyik keresőbe. Legnagyobb bánatomra, amit kiadott, az nem más volt, mint egy rakat különböző blog, ezzel a címmel. :S
Király! Hirtelen elkapott az a bizonyos „igen megérte ezzel szenvednem” feeling. Meggondolatlan cselekedetként az I helyett rögtön „Vera” lett. Ami így meglehetősen furán hangzott. Me, Myself and Vera. Kb. mintha egy skizofrénről lenne szó… Vagy mintha Vera nem is én lennék. Vagy mintha csak egy kis változtatással, de továbbra is más tollaival ékeskednék…
Tegnap viszont kaptam egy olyan ötletet is a névválasztáskor, hogy Vera style. Így aztán egy egyszerű, nem túl érdekes mondatot találtam ki.
„It’s just Vera style”
Az eredmény nem lett sokkal jobb.
De egy darabig megmarad.
És ilyenből nem lesz több.
Ugye? :)

Legalább szegény zebuló aranyos :D