2007. december 19., szerda

Valaki nincs ... †

„Az ember az igazán fontos dolgokat akkor veszi észre, amikor az már nincs.”
Mondta ezt egy tőlem jóval bölcsebb ember. Mikor halljuk, persze, bólogatunk és helyeslünk, milyen igaza van, de sztem kevesen fogják fel a mondat valódi értelmét.

Most, hogy meghalt a nagymamám, pont karácsony előtt pár nappal, és pont ilyen hirtelen csak most esik le igazán, hogy mennyire fontos is volt nekem. Hogy milyen sokat jelentett. És mennyire rossz, hogy többet nem láthatom. Most szégyellem magam azért, amiért olyan rég látogattam meg és beszéltem vele.
Abba is bele kell törődnöm, hogy valami véget ért. Egy olyan új korszak kezdődik, amire egyáltalán nem vagyok felkészülve. Főleg most ...
Csak azt érzem, hogy elvesztegettem egy csomó időt és sok-sok pillanatot. Hányszor gondoltam arra, hogy bár megtettem volna dolgokat, de gyáva voltam vagy lusta. Néha mennyire jó lenne, csak egy icipicit visszafordítani az idő kerekét, hogy megváltoztathassam a dolgokat.

Nincsenek megjegyzések: